Az alábbi képeken szereplő mellékhelyiség ezen írás megjelenésekor többé már nem látogatható, minekután a kocsma, melyhez tartozik, bezárta kapuit, és hamarosan az épület is lebontatik. Mindenki eldöntheti, ezen tény mekkora sajnálatot ébreszt benne. Ami a poszt íróját illeti: nos, egy kissé hiányozni fog e klozett, ám semmiképp sem azért, mert bárminemű tetszést ébresztett volna valaha is (legföljebb annyira, amennyire egy lepusztult gyártelepben valaki remek fotósorozatot vagy művészfilm forgatási helyszínét látja), inkább csak a hosszú évek és a rengeteg itt elvégzett (kizárólag!) kisdolog-output emléke, amely miatt valamelyest elfogja az évekig ide járó embert a nosztalgikus merengés.

Magáról a "gazdaintézményről" egy nagysikerű poszt-sorozat keretében, igaz, már 12 éves(!) blogbejegyzésben már írtunk néhány sort (katt ide). /Aki esetleg nem tudná, segítek: rögtön az első bekezdés./ Így ettől eltekintenék, elég annyi hozzá, hogy kisvárosunk "HardRockCafé"-járól van szó, melynek infrastruktúrájára, külső-belső karbantartására legalább a fent hivatkozott bejegyzés óta a mindenkori üzembentartók nem költöttek többet, mint ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy össze ne dőljön az épület, legalábbis látszóleg mindenképp ez a helyzet. Ezen tény természetesen a mosdóhelyiségre is alaposan rányomta a bélyegét: a megfelelő alapterületen, a működőképességen illetve a viszonylagos tisztaságon (ez nyilván a gondos személyzet érdeme - a szerk.) nem túl sok pozitívat lehet elmondani róla szakértő elemzésünk alkalmával; ezzel együtt kiválóan látszik, nem is akar több lenni annál, mint amilyen funkciót szántak neki, így aztán méltó e blogba kerülésre - ez természetesen előbb-utóbb nyitvamaradás esetén is megtörtént volna, tehát nem csak posztomusz érdemel kiemelt figyelmet.

Most pedig lássuk képekben!

A WC itt még épp ülőkével felszerelve ( mint látjuk, a lehajtófedél már a fal mellett pihen). Egy kis bontás nyomai, és valami elektromos ketyere is szolgálja a kedves vendégek kényelmét - közvetlenül víztartály alatt-mellett mondjuk úgy, elég ritkán látni hálózati villanyos daugaljat, a biztonsági fedél ellenére sem biztos, hogy maradéktalanul megfelel... a... izé... minek is? Hát ez az, minek? Hogy ez vajon valami átemelő-szivattyút, öblítő-rásegítőt, fűtést, elektromos bidét, borotvát-hajszárítót vagy mit működtet, esetleg csak mobiltöltő akar lenni - talán már sosem tudjuk meg...

Itt már az ülőkétől megszabadulva, és némileg több csempe hiányzik. Amit pedig a tisztaságról mondtam... na igen... ahogy említettem, viszonylagos.

Ő lenne (volt) a legendás piszoár! Valamikor a kétezres években kapott egy komoly állcsúcs ütést, azóta sem heverte ki :( A kép aljánál a figyelmes olvasó felfedezheti a forradalmi, 3D-s burkolást, a likaknál pedig talán egy meghiúsult fideszes leánykérés nyomát?

Ez pedig már a szellőző. Vagy vészkijárat. E nyílászáró kintről amúgy valahol utcaszinten található. Egy jó horrorfilm elengedhetetlen helyszíne!, ahol mindenféle ocsmányságok járkálhatnának ki vagy be, a forgatókönyvnek megfelelően. Ha már Halloween...

Summa summarum: emlékezzünk hát e sokat látott és látogatott mosdóra, e rengeteg megkönnyebbülést hozó helyre! Légyen neki könnyű a föld és az építési (bontási) törmelék! 'Adieu Clotieau'!